Legújabb bejegyzések - oldal 2

  • Az élet vezet minket…

    Az élet sokféle. Hol az egyik oldalát mutatja, hol a másikat. Vezet, és tanít minket. Utat mutat, lehetőségeket. Embereket vezet hozzánk, lehetőséget adva a felismerésre, megismerésre, megértésre. Vár türelmesen, és figyel. Figyeli, hogy a leckét megtanultad-e, megértetted-e. S ha igen,… Bővebben ›

  • Mi ez? Ez a Karácsony nektek?!

    Milyen érzés van most bennem? Reményvesztettség. Hittem, és reméltem, hogy egyszer jóvá válik minden, hogy lesz olyan nap, olyan ünnep, amikor azt érezhetem, hogy minden rendben van bennem, körülöttem. Mindig várom a következő alkalmat, hogy bizonyosságot nyerjen, hogy lehet másképp,… Bővebben ›

  • Teremts újat a régi helyett!

    A Letisztulás ideje van most… Ugye te is érzed? Ugye felismerted, hogy ahhoz, hogy új minőségű dolgokat teremthess, belül is változnod kell?! Belül, ott ahol csak TE vagy… magaddal. Érzéseiddel, gondolataiddal, személyiség szintű szerepeiddel, Lelkeddel. Belül, ahol félsz lenni… most… Bővebben ›

  • Érted imádkoztam…

    Időről-időre térdre kényszerít a Sors, az élet, és ilyenkor nem tehetek mást, mint letérdelek, és könyörgök, kérek. Kérem Istent, hogy lásson meg. Lássa meg, hogy szorongok, félek. Lásson meg engem, és segítsen. Mutasson utat, kiutat, vagy adjon jelet, esetleg konkrét… Bővebben ›

  • Láthatatlan gyermekek.

    Vannak, akik bár itt vannak köztünk, a látható, és megfogható világban élnek, mégis láthatatlannak érzik magukat, úgy érzik, hogy a többi ember, és a világ nem látja, nem érzékeli őket. Ők azok, akiket meglöknek, akir rálépnek, akit valahogy nem vesznek… Bővebben ›

  • Van az úgy…

    Van az úgy, hogy a másokért vállalt áldozat hiábavaló, hogy azzal, hogy lemondasz önmagadról, még nem változik semmi. Van az úgy, hogy azoknak, akiknek szeretniük kellene, ők támadnak hátba téged. Mindeközben a szenvedésedért egy könnycseppet se ejtenek. Van az úgy,… Bővebben ›

  • Újra élt érzések, újra élt helyzetek.

    Amikor kimondod, hogy múlt, örülsz, hogy már nem vagy ott, hogy vége van. Tovább léptél, évek, évtizedek teltek el azóta. Sok minden megváltozott benned, és körülötted. Ezerszer próbáltad kitörölni azokat az emlékeket, melyek megkeserítették gyermekkori életedet. Úgy érzed, hogy túl… Bővebben ›

  • Veszteségeink hatása az életünkre…

    Megfigyelheted, hogy amikor a halál minősége belép az életedbe, valahogy közelebb kerül a Lélek benned. Hihetetlen belső erőre teszünk ilyenkor szert, nem tudjuk, nem értjük, hogy honnan, miből merítjük azt az erőt, amivel tovább tudunk élni, lépni. A Lélek jelenléte,… Bővebben ›

  • Kegyelem a csendben…

    Feszít, nem ereszt. Tovább lépnék már, de valamiét nem tehetem. Keresem a válaszokat a fel nem tett, és a feltett kérdésekre. Keresem a választ, hogy hogy kerülhettem ebbe a helyzetbe. Felteszem magamnak a kérdést: „Miért kapom mindezt, mit követtem el?”… Bővebben ›

  • Magamat adtam érted…

    Sosem kérted, nem követelted, én mégis mindig magamat adtam érted. Teljesen, egészen. Odaadtam mindent, ami csak telt tőlem. Feladtam mindazt, amitől én-én lehetek. Hitet, és értékrendet, hogy amikor szükséged van rám, egyetértsek, bólintsak, hogy jól van, jól tetted. Biztattalak, bátorítottalak,… Bővebben ›

  • Szeretem az életem…

    Vannak pillanatok, amikor őszintén ki tudom mondani, hogy „Szeretem az életem!” Vannak pillanatok, amikor megengedem magamnak ezt az érzést. Aztán a pillanatok tovaszállnak. Kiesek a saját helyemről, vagy talán az életemből. Kiesek a szerepemből. Abból a szerepből, melyet a Sors… Bővebben ›

  • A bántalmazott gyermek…

    A mindannyiunkban ott lévő gyermek emlékszik mindenre, nem számít, hogy mennyi idő telt el. Évek, évizedek, még évszázadok sem tompítják eléggé a fájdalmat, megaláztatást, cserbenhagyást, amit meg kellett élnie. Felnőttként próbáljuk megérteni, hogy miért kellett elszenvedni, aztán próbáljuk feldolgozni, meggyászolni… Bővebben ›

  • Rajtad múlik…

    Életünkben vannak olyan pillanatok, amikor nincs értelme ott maradni, benne állni, tovább várni. Nincs már értelme próbálkozni, újra nekifutni, önmagunkat feladva szimpatikusan viselkedni. Egyszerűen meg kell fordulni, és ezzel együtt mindent megfordítani. Kívülről-befelé indulni, közeledés helyett-távolodni, hallgatás helyett-őszintén szólni, ő… Bővebben ›

  • A végtelen egyszerű…

    Mindig, minden pillanatban mozog, áramlik, változik. Kiegyenlítődésre törekszik, és ezzel mindenkit változásra, változtatásra bír. Van amikor kér, vagy egyszerűen lehetőséget ad, de olyan is van amikor követel tőled, vagy akár elvesz. A lényeg, hogy történjen, valami vagy valaki változzon meg…. Bővebben ›

  • Kezemre érintés nem felelt…

    Világok találkozása az Élet. A te világod találkozik az én világommal. Van, hogy a találkozás a felismerést segítve jön létre, van, hogy a búcsú üzenetét hordozza magában, és van, hogy egyszerűen csak elmegyünk egymás mellett. Talán egy röpke tekintet, vagy… Bővebben ›

  • Szavaink üzennek…

    Úgy gondoltam mindig, és ma már úgy is érzem, hogy kiemelt jelentősége van a kommunikációnak, beszédnek. Az amit, és ahogy mondunk megbetegít, vagy meggyógyít minket, vagy akár sorsunkat pecsételi meg. Generációk halnak meg, és velük együtt szavak, kifejezések, rituálék tűnnek… Bővebben ›

  • A Te életed…

    Lehetnek-e szüleid olyan emberek, akik a kapcsolatukba nem érkeztek meg, akik sosem szólítottak meg téged, hogy megismerhessenek? Lehet-e anyád, aki szeretetet nem érez, szíve zárva? Lehet-e apád, aki nincs veled, a bajban nem véd meg? Lehet-e testvéred, aki nem ismer… Bővebben ›