Az túlérzékeny embereknek életük egyik legnagyobb feladata a határok meghúzása. Meghatározni, hogy kinek mit szabad és mit nem. Ki mit tehet vele, és mit nem. Mi az, amit még elbír úgy, hogy megőrzi az egészségét, és mi az, amit már nem bír el. Sem Lelkileg, sem fizikálisan. A határok meghúzása valójában nem más, mint az érzelmi elhatárolódás, ami azt jelenti, hogy nem engedi magát érzelmileg befolyásolni, vagy kibilleneteni vagy manipulálni. Nem veszi magára azt, amit a másik érez, vagy gondol róla. Megtanul elhatárolódni a másik ember érzelemvilágától.
Visszakristályosodik abból a kávéból, amibe egykor feloldódott. (A teljes identitás feladása valaki kedvéért.) Visszaadja azokat a félelmeket és szorongásokat, amik nem hozzá tartoznak, de szeretetből és együttérzésből azonosult velük. Önmagát önálló és független létezőnek azonosítja. Tudatába emeli, hogy neki is joga van az élethez, amit nem kell visszaigazoltatnia senkivel. Méltó a saját életére, és szabad ember.
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 