2015 január van. Ez egy adat, egy dátum, de mi az ami mögötte van? Mi az ami nem megmagyarázható, de mégis működik, sőt működtet minket.
Van valami a levegőben. Egy érzet, mely a napokat nyújtja. Hosszas pillanatok, hosszas órák és még hosszabb nappalok és éjszakák. Mi történik? Ami máskor egy pillanat volt csupán, most szinte végtelen! Eddig olyan gyorsan telt az idő, reggel felkeltem és máris este lett. Most valahogy máshogy érzékelem, pár nap telt csak el az évből én mégis úgy érzem, mintha már hónapok teltek volna el. Mintha becsapna az idő. Mintha más lenne a rezgés, teljesen más. Tartalmasabb,sűrűbb, több, színesebb.
Nem csak az idő más mint eddig, az emberek is. Többen lettek. Egyszerre egy helyen sokan vannak, nagyon sokan. Soha nem láttam még egyszerre ennyi embert.
Mintha bezsúfolódott volna az energia, mintha mindenki itt lenne, itt ezen a bolygón, itt ebben a pillanatban.
Biztos van egy közös feladat, amiért ilyen rezgéssel bír a Mindenség. Egy feladat, mely talán a küldetésünk. A Föld küldetése. Együtt, egymásért, összefogás magunkkal, összefogás másokkal, valamiért, ami talán még láthatatlan. Félünk tőle, vagy inkább kíváncsiak vagyunk? Érzetek cikáznak, gondolatok pörögnek.
Láthatatlan? Akkor mitől van ekkora ereje? Miért érzem minden porcikámban? Aztán megjön a válasz. A HIT is láthatatlan, mégis a leghatalmasabb erő. Szóval a hit a kulcsa ennek a különös érzésnek? Az érzésnek, hogy együtt vagyunk egy pillanatban, mely végtelennek tűnik.
Hit magamban és hit az emberiségben, abban, hogy lehet még emberként élni ebben a világban. Visszakapni emberségünket és emberségessé válni újra. Figyelve, szeretve egymást.
Nem tudom, hogy mi fog történni, hogy történik-e egyáltalán valami, de az biztos, hogy ha szeretet van a szívünkben és emberségesen össze tudunk fogni, akkor bármit túlélhetünk!
Dömötör Aletta gondolatai.
http://www.talentumok.com
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 