Szabadnak születtünk! Éljünk vele!
Felelősséget vállalni a megtett és meg nem tett dolgokért, mindenért amit okoztunk, ami belőlünk indult ki. Most, egyszer, bármikor, valamikor…Tudatában lenni a felelősségnek nem más, mint tudatosan megalkotni saját magunkat, sorsunkat, életkörülményeinket, érzéseinket és szenvedéseinket is. Mert valahol, valamikor szenvedni is kell, hiszen a Karma itt lohol mögöttünk és egyszer úgyis utolér. Jobb, ha mi látjuk és alakítjuk úgy saját életünket, hogy kijelöljük azt az életterületet azt a pillanatot ahol tudatosan szenvedhetünk, így nem kell kivárjuk, hogy a sors akasszon a nyakunkba valamit.Bármit megtehetünk, mégis kerüljük az autonóm viselkedést, vajon miért? Pontosan tudjuk, hogy mit kellene tegyünk, mégsem tesszük. Egy helyben állunk és várunk, hátha…történik valami ami megsegíti döntésünket. Visszatartjuk önmagunkat az intenzív, felelősségteljes élettől, legbelül bűnösnek érezzük magunkat, mert tudjuk, jól tudjuk, hogy nem használjuk ki, nem éljük meg teljességében életünket. Ez a belső érzés, ez a kín amit emiatt belül önmagunkban megélünk, egzisztenciális bűntudatként jelenik meg, szorongást, félelmet, tehetetlenséget, kiábrándulást generál életünkben.
Mit tehetünk, hogy ez megszűnjön?
Először is vállaljunk felelősséget és éljünk intenzív életet! Idézzük fel régi vágyainkat és álmodjunk újakat ezek mellé, mert önmagunk megteremtésének építőkövei a VÁGY és az AKARAT. A vágynak érzelmi és energia komponense van, megnyilvánulásra törekszik és ehhez az akarat ad energiát neki. Egymásra hatnak, visszahatnak: az akaratnak a vágy kölcsönöz lendületet, tartalmat, képzelőerőt, játékosságot, frissességet és gazdagságot. Merjünk vágyni és akarjuk megvalósítani, ne hagyjuk, hogy puszta vágyakozásként, meg nem valósított álomként eltűnjön bennünk.
Hozzunk döntést, véssük eszünkbe, hogy meg akarjuk valósítani azt amire igazán vágyunk! Döntsünk,mert döntésünk híd lesz a vágy és cselekvés között, ezen a hídon átkelve válik vágyunk TETTÉ, cselekvéssé. A döntést tettnek kell követnie, cselekvésnek, mert ha ez elmarad, akkor nem is volt valódi a döntés. Nem egyszerű döntést hozni, mert egyedül kell megtenni, egyszemélyes aktus, a saját választásunk. És itt ebben a pillanatban jelenik meg a felelősségvállalás, itt dől el, hogy konkrétan megteszünk valamit vagy csak vágyakozóan tekintünk rá, áhítozunk…ez itt a legnehezebb pont.
Szeretném ha végig gondolnád, hogy mi a könnyebb:
* felelősséget vállalni azért, hogy megvalósítsam saját vágyaimat és önmagamat?
* felelősséget vállalni az egzisztenciális bűntudatért, a meg nem élt, meg nem valósított lehetőségekért, ami mellett elmentem?
A felelősségvállalást teljes mértékben nem kerülhetjük el, csakis azt döntheted el, hogy miért vállalsz felelősséget!
Valósítsd meg vágyaidat, kelj át a döntés hídján! Élj szabadon, mert szabadnak születtél! Repülj, szárnyalj! Valósítsd meg önmagad!
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 
Egy gondolat “Szabadság” bejegyzéshez