Érdekes vagy. Azt hiszed, csak ha feltűnsz, akkor tűnhetsz ki, pedig dehogy. Feltűnőségeddel csak palástolod önmagad, azt a kis önbizalom hiányos énecskét. Aki oly parányi, és elrémiszted a többi embert. Megtartják a távolságot, még ha látszatra közel vannak is. Kapcsolódásról, összetartozásról, Egységről szó sem lehet. A legkisebb mértékben sem. Egyedül vagy az ember tömegben.
Hangoskodsz, mutogatsz. Mutogatod magad és mutogatsz másokra is. Mennyivel egyszerűbb lenne magadra figyelni. Úgy igazán magadra. Csak magadra, kicsit befelé.
Igen, időnként ez ijesztőnek tűnik. Szembesülni kicsinységeddel. Szembesülni régről hozott sebeiddel, sérelmeiddel, csalódásaiddal. Fájdalmas, olykor rémisztő, időnként egészen visszataszító tud lenni ez a világ. Sötét, fájdalmas, magányos. Főleg magányos. De kellő kitartással, türelemmel, kellő bátorsággal és azzal a tudattal, hogy nem vagy egyedül. Van, aki segít. Ezekkel felruházva végig tekinthetsz e benned rejlő mélységeken. Megnézni, megvizsgálni, a tanító célját magadévá tenni és elengedni.
Ígérem, ezen túljutsz. És ha már túljutottál ezen, kicsit talán bele is fáradtál, talán kicsit bele is haltál, akkor eléd tárulhat egy gyönyörű világ. Egy gyönyörű világ, mely eddig még önmagad elől is rejtve volt. Elrejtve a sok fájdalom, sérülés, seb, csalódás mögé. Jó mélyen elrejtve, nehogy újabb csalódás, újabb sérülés, újabb fájdalom érje. De most végre itt van. Itt van előtted.
Csodálatos, magával ragadó, egyedi. Egy egész különleges világ, mely várja, hogy megismerd. Ha már kezded megismerni, kezded megízlelni e csodát, akkor e csoda várja, hogy megoszd. Várja, hogy megmutasd e belső csodát másoknak is. Hogyan?
Legkönnyebb, ha önmagad adod. Nem azt, akit eddig mutogattál. A kirakatbabát kidobhatod, nincs már rá szükséged. Add csak a magad egyszerű, tökéletes csodáját. És tudd, hogy biztonságban vagy. Ez a belső csoda megtart. És még most sem vagy egyedül.
Másik módja, hogy a tapasztalataidat, az átélt, megélt pillanatokat, érzéseket továbbadod. Továbbadod, és úgy ahogy annak idején te is kaptál, immáron te nyújtasz kezet. Segítő kezet, hogy átélhessék mások is ezen mélységeket, hogy aztán rátaláljanak önmaguk csodálatos világára. Így leszünk egyre többen és többen, akik már látják a csodát.
Hát így mutogass.
Forrás: Élet – Tér – Kép
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 