Gondolati kényszereink meghatározzák a mindennapjainkat. Amikor passzív vagyok, a gondolataim akkor is gyorsan pörögnek. Azt mondják, agyalós vagyok. Én meg azt kérdezem, miért, van aki nem az?
Véget nem érő gondolatok futkosnak a fejemben. Még nincs is vége az egyiknek, máris jön a másik. Olyan mint egy gyorsforgalmi autópálya. És igen, néha koccanások történnek, összekeverednek a szálak.
Az ijesztő az, hogy nemcsak a saját mondataim pörögnek, hanem az is amit mások mondanak vagy valaha mondtak. Olyan történetek is pörögnek, ami soha nem történt meg… ilyenkor megy a “mozizás”. – talán már veled is történt ilyen!
Az elme az a részünk, amibe bárki betehet bármit, de csak mit tudjuk kitenni. Az elme felett ily módon csak nekünk van uralmunk. Csak mi tudunk benne rendet tenni. Az elme könnyen becsapható, és kijátszható. Az elme elhisz bármit, amit lát, vagy érzékel, azonban az illúziót nem képes a valóságtól megkülönböztetni! Adjunk az elménknek olyan képet, ami megkönnyíti a saját életünket.
Amikor megtanulsz olyan képeket adni az elmédnek, ami számodra pozitív és építő jellegű, akkor egy különleges képességgel leszel gazdagabb. Képes leszel teremteni. Teremtsd meg tudatosan saját gondolataidat, érzéseidet és ezáltal saját világodat.
Így válhatsz azzá, akinek gondolod magad!
Ebben tud segíteni a Bach-virágok közül a Fehérvirágú Vadgesztenye!
/Dömötör Aletta/
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 