Univerzumunkban a csillagok csoportosan születnek. Nem egyetlen csillag születik meg, hanem együtt érkeznek, születnek meg. S mint tudjuk, ahogy fent, úgy lent!
Ha a csillagok együtt, csoportosan születnek, akkor jogunkban áll feltételezni, hogy mi is együtt, többen indulunk el a földi létbe, életbe.
Elindulunk és aztán mégis sokan egyedül érkezünk. Egyedül vagyunk, de mégis emlékezünk. Emlékezünk azokra a pillanatokra, amikor még együtt voltunk, s ezek érzését, az érzések mintáját mélyen magunkban őrizzük. Őrizzük és keressük. Keressük az életben, a másikban, szüleinkben, testvéreinkben, barátainkban, társunkban, gyermekünkben, a velük való kapcsolatunkban, de nem találjuk. Mert az ami ott volt, más milyen volt. Több volt, mélyebb volt…az az volt és olyan nincs több.
Ez az emlék, ez az érzés és kép meghatároz minket, teljes életünket. Hatása van lelkünkre, személyiségünkre, viselkedésünkre, mindenre. Meghatározza kötődéseinket, megérthető belőle és általa, hogy miért nem tudunk, merünk kötődni és miért olyan nehéz időnként vagy akár mindig elengedni. Kötődés és elengedés, mindenki ismeri ezeket a fogalmakat, a hozzá tartozó érzéseket és igen, mindenkinek feladat van valamelyikkel. Attól függően, hogy mi történt, hogy hogyan élted meg a krízist, az első kötődési krízisedet, ez meghatározza kötődésed mintáját, akár egész életedre nézve.
A Leszületéses állításokban egészen addig a pillanatig megyünk vissza, amikor a Lélek kiválik az Egységes energiatérből, hiszen ott éljük meg első krízisünket és ennek a krízisnek a lenyomatát hozzuk magunkkal az életünkbe. Ennek a krízisnek a megélése tükröződik életünk különböző sors feladataiban, szakaszaiban. Én ma úgy gondolom, hogy ez a krízis a legfontosabb, innen indulhatunk el az egyéni megértési és gyógyulási folyamatokban. Azt kell meglátni, hogy ezt a pillanatot, az első szeparációt hogyan élte meg a Lélek és aztán miért is úgy alakult utána az élete, ahogy éppen alakult a későbbiekben.
Vannak terápiák és módszerek, melyek régóta feszegetik ezeket a kérdéseket, de eddig a pillanatig, a lélek fogantatásáig még talán senki sem ment el…s miért nem?! Mert eddig eljutni, valódi elszántság kell. Idáig azok merészkednek, akik nem csak kíváncsiak, hanem az élettől többet akarnak. Azok, akik keresik a valódi válaszokat és ennél nem érik be kevesebbel.
Valódi az a válasz, ami megértést ad az egész életemre nézve és módszert ad a kezembe, amivel megváltoztathatom önmagamat és ezáltal teljes életemet. Olyan megértést és módszert, melyet egyszerre, egy időben ért meg a Lelkem és a személyiségem.
A Lélek indul el, hogy leszülessen a Földre, hogy tapasztalhasson végre.
Amikor a Lélek elindul, a személyiség még sehol sincs, anyánk és apánk még csak készülődnek. Valódi fogantatásunk pillanatában már lehet, hogy ott a veszteségünk, lehet, hogy eddigre már csak egyedül vagyunk, de tudjuk, emlékszünk, hogy valakit útközben elvesztettünk. Magunkkal hozzuk ezt a veszteséget, így öltünk testet, így foganunk meg. S ha a fogantatás után többen vagyunk, még akkor is pórul járhatunk, hiszen igazolt adat, hogy többségünk nem egyedül fogan meg, mégis sokan egyedül érkezünk. S ha ez így van, ez eddigre már a többedik veszteségünk.
Megszületünk és tovább sérülünk. Gyűjtjük a veszteségeket, fejlődünk és tanulunk. Mígnem egyszer csak megállunk és megfordulunk, s azt mondjuk: Tudni akarom a valódi okát a bennem lévő hiánynak, fájdalomnak, káosznak és ilyenkor elindulunk. Önmagunkba indulunk és érkezünk ahol egyre inkább csak mélyülünk.
Módszerek és tanácsadók következnek, segítenek, tanítanak, megmutatják mit és hogyan változtass meg. Telik az idő és fájdalmad, hiányod nem kevesebb, még mindig sajog a seb. Akár hányszor hozzá nyúlnak, olyan mintha csak mélyülne.
Az önismereti úton többször is igent kell mondanunk, először a személyiségnek a Lélekkel való találkozásra, aztán a léleknek a személyiségre, hogy igen, szeretne együttműködni vele. Dolgozunk magunkon, először ezért, majd azért. S még mindig, egyre jobban fájunk. Mert egyre tisztábban emlékezünk. Kitisztul tudatunk, lassan megérkezünk.
Akik kitartóak, megérkezhetnek, akik keresnek, válaszokra lelnek. Túl az Óperencián vannak a megértések és a vándornak túl kell jutnia tengeren, a kihívásokon, félelmeken, ármányokon és szerelmeken. Túl mindenen, ami nem valódi, ami csak olyan, mintha az lenne…olyan, mintha, de nem az! Illúzió a valódi előtti függöny, fátyol ez, hogy eltakarja a lényeget.
Túl az Óperencián, az üveghegyen is túl, na ott kezdődik a lényeg! Ott pillanthatod meg azt amit kerestél eddig egész életedben, a valódi megértést és felismerést, hogy mi-miért úgy történt eddig ahogy történt az életedben.
Amikor a Leszületésen állunk a körben, érzem, tudom, hogy minden úgy történt és történik, ahogy annak történnie kell. Ettől függetlenül jó látni, érteni a lényeget, hiszen ezzel vehetem kezembe varázserőmet, és varázsolhatom meg a saját életemet. Itt találhatok rá arra, akit elvesztettem, itt ismerhetem fel a fájdalmam valódi okát itt találhatok rá arra, akivel együtt indultam, itt lehetek teljes.
S ahogy már említettem, ahogy fent, úgy lent!
Amikor itt megélem, megtapasztalom, akkor idelent is megváltozik minden. Itt az emberi létben. Megváltoznak a bennem lévő érzések és gondolatok, megváltozik a viselkedésem, az egész életem. Mert megértettem, megéltem s általa teljessé váltam, tudatosan megélve megtörtént újra, egy pillanatra minden. S ez a pillanat magába fogadott minket, így eggyé válhattunk, megpihenhettünk, erőt meríthettünk, felismerhettünk, s most már tovább mehetünk.
Most, hogy már látom, érzem és tudom, hogy együtt indultunk és bennem, belül most is együtt vagyunk, így hogy felismerhettelek téged és te felismertél engem, így már van valódi értelme az itt létnek, a földi életnek. Eddig csak kerestem, hiányoztál, ezt vetítettem mindenbe, de most, hogy megtaláltalak, már a teljességemet tehetem az életembe, az életbe.
Feltevésem, hogy mindannyian többen indulunk el az életbe és a veszteségeinket már a fogantatás előtt is elszenvedjük, a fogantatás és az utána lévő veszteségek, már „csak” tükröződései ennek. Aki teljes életet szeretne, annak tennie kell érte! El kell indulnia a felfedezésre, el kell merészkednie az Óperenciás tengeren is túlra, de azt tudom mondani most, hogy már visszafelé tartok, hogy megérte, csak ennek van valódi értelme, mert ez tényleg megváltoztat mindent! Amikor ezt az utat bejárod, utána valóban Önmagad leszel!
Önmagad, hiányosságok és kétségek nélkül, megértésekkel és megélésekkel gazdagodva egy teljesen új minőségű életben.
Nézz szembe a ténnyel, hogy te sem egyedül indultál el legyen elég erő és kitartás benned, hogy szembenézz ezzel a valódi veszteséggel és erőt, életerőt, szeretetet, megértést, elengedést kovácsolj belőle magadnak végre.
Gyere és tarts velünk a valódi Önismeret útján!
Álljunk együtt a körbe és emlékezzünk a legelső időkre. Azokra a pillanatokra, amikor mind ugyanúgy ott álltunk a végtelen térben, egymás kezét fogva hatalmas békességben. De aztán valami történt és megváltozott minden…valakik együtt elindultak, hogy leszülessenek a földre. Elindultak és valaki meg is érkezett…de hol vannak a többiek? Keressük és ismerjük fel egymást a térben!
Várunk szeretettel a térben!
Családállítási és Rendszerállítás integrált, revolúciós szemléletben, időpontok, ahol mindezt megélheted,megtapasztalhatod velünk együtt a térben: http://talentumok.com/csaladallitasi-es-rendszerallitasi-idopontok/
Talentumok-Lélekébresztő gondolataink. 