Jól van ez így…

Pillanataink vannak csupán, amikor megérezhetjük, hogy milyen a Lélekkel kézenfogva élni, az ő hívó szavára hallgatni, lépni, cselekedni. Pillanatok, mégis jelentőségteljesek. Színesek, könnyedek, mint szappanbuborékok a szélben. Nem tudni, hogy meddig tart, mi lesz belőle, mégis mindennél értékesebb, mert kitép a szürkeségből, és egy színes világba emel be. Intuitívan élni. Jó lenne tudni. Jó lenne … More Jól van ez így…

Szeretet a pillanatban…

Életünk valódi értelme, a pillanat megélése, megtapasztalása lehet. Azért, hogy találkozhassunk ezzel a pillanattal akár csak egyetlen egyszer az életben, nagyon hosszú utat teszünk meg. Elhagyjuk a biztonságosnak gondolt kereteket, a múlt komfortos világából indulunk el. Megálmodunk, eltervezünk valamit, és ez a valami elhív, kimozdít minket. Elindulunk a jövőnkbe. Mint egy vándor, haladunk előre. Utunk … More Szeretet a pillanatban…

Se nem élsz, se nem haltál meg…

Bolyongó Lelked nem talál kiutat. Mennél, már de az Élet fogva tart, nem ereszt. A világgal való küzdelmed önpusztításra cserélted. A külső harcok már rég megszűntek. Helyettük az álszent nyugalommal leplezed dühödet. Ahogy az ostor csattan a hátadon, úgy gördül a könnycsepp az arcodon. Az ostort te fogod. Saját magadat bántod. Fogaidat összeszorítod, és egy … More Se nem élsz, se nem haltál meg…

Van az úgy…

Van az úgy, hogy a másokért vállalt áldozat hiábavaló, hogy azzal, hogy lemondasz önmagadról, még nem változik semmi. Van az úgy, hogy azoknak, akiknek szeretniük kellene, ők támadnak hátba téged. Mindeközben a szenvedésedért egy könnycseppet se ejtenek. Van az úgy, hogy a pillanatok kilátástalanok, és a remény haldoklik, vagy talán már meg is halt. Van … More Van az úgy…

Nem elég teremteni, meg kell tartani…

A megtartó, fenntartó erő a szeretet.   Annyit teremts, amit utána képes vagy megtartani szereteteddel! Amit nem tudsz szeretni, az hiába való elenyészik. Nélküled, a hiányodtól halottá válik. Amikor körülötted lévő teremtéseid elpusztulnak, lehúznak téged is az árnyékok világába, és lassan te magad is eltűnsz, nem tudsz létezni.   Szeretet nélkül nem lehet élni. Ami … More Nem elég teremteni, meg kell tartani…

Más kor, más világ…

Olyan más, olyan nagyon más a világ. Sűrűbb lett a sötétség, mélyebbek az éjszakák. Árnyak kísérnek, eddig csak jöttek-mentek, most mindenhol ott vannak, mintha keresnének. Valakit, valamit, amit betölthetnek. Életet. Elkövetkező lehetőséget. Újat, mert a régiről lemaradtak. Kísérnek, kísértenek, valakiért ide jöttek, eljöttek, még az is lehet, hogy érted vagy értem. Olyanok, mint éhes szellemek, … More Más kor, más világ…

Belátás.

Belátom, hogy hibáztam. Belátom, hogy bántottalak. Belátom, hogy felelőtlen voltam. Belátom, hogy feloldódhass, hogy a terheket amiket rád raktam, visszaadhasd. A belátás gyógyítja a kapcsolatokat, meggyógyítja a viszonyainkat. A belátás gyógyítja az egymáson ejtett sebeket. A belátás majdnem olyan, mint a beismerés, csak egy kicsivel több, mert nem csak beismeri a tetteket, hanem belátja, hogy … More Belátás.

Az élet egyszerűsége…

Nem, már nem hiszek a mesékben! Kinőttem. Túl sok mindent tapasztaltam már az életben, és túl sokszor éreztem azt, amit egy mellék szereplő érezhet a mesében: jelentéktelen a jelenlétem. Olyan érzés ez, mintha teljesen mindegy lenne, hogy ott vagyok-e, szerepelek-e a történetben. Velem együtt, vagy nélkülem is pontosan ugyanolyan jó vagy éppen rossz lehet a történet. Nem … More Az élet egyszerűsége…

Kapcsolati játszmák.

Időnként az összes tudatosságunk is kevés ahhoz, hogy a játszmákból ki tudjunk vonódni, hogy a felénk irányuló akciót el tudjuk kerülni. Az összeg tudatosságunk is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a békénket meg tudjuk őrizni. Kapcsolódunk, hiszen a kapcsolódás az életben maradáshoz szükséges. Mégis a kapcsolódás az, ami időnként a leginkább veszélyeztet. A kapcsolódáson keresztül tálcán … More Kapcsolati játszmák.