A belátás hiányával, csak további falakat építesz kettőnk közé. Azzal, hogy önmagadat felmented, és meggyőzöd, hogy minden rendben, azzal nem segítesz. Erővel és erőszakkal nálam már semmit sem érhetsz el. Talán azért nem, mert már nem félek tőled. Valahogy elveszítetted az erődet bennem.

Már nem az van, ami volt, és én már nem az vagyok aki voltam. Az én életem már nem rólad szól, már nem te vagy a viszonyítási pont. Az ellenem folytatott játszmáid már idejét múltak, hiábavalóak.

A rólam szóló gondolataidat, megítéléseidet melyeket gondosan elültettél bennem, én a gyökereiknél fogva eltávolítottam. Amit nekem szántál életet, az alól feloldoztam magam. Kettőnk közül nekem van helyem a saját életemben, így én maradok. Már nem menekülök ki a saját életemből, csak azért, hogy nyugalom maradjon.

Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta

http://www.talentumok.com