A Letisztulás ideje van most…
Hogyan jutsz túl egy nehéz helyzeten?
Önuralommal… kompromisszumot kötsz magaddal s másokkal, leuralod magadat, a másikat és a helyzetet, és mindennek a végeredménye, hogy megalázod saját magadat és egyre kevesebb leszel.
Mostantól változtathatsz. Dönthetsz úgy, hogy a saját kezedbe veszed életedet és ön-nevelésbe kezdesz.
Önnevelés= előre visz adott helyzetben, épít és felkészít valamire.
Emlékszel? Volt már akik nevelni akartak… a szüleid voltak. Saját elképzelésük és rájuk maradt száz éves hagyományok által… megtették és te azzá váltál, aki lettél. Az a nevelés, arra volt elég… arra, hogy eddig a pontig eljuss általa. Most, hogy ezt látod, felismered, tovább is léphetsz. Mostantól már rajtad múlik, hogy ki lesz belőled. Magadat neveled vagy nem neveled. Ez a te döntésed, a te életed.
Minden gyerek egy kicsivel több, mint a szülei… te miben vagy több? A több nem jobb, hanem érdeklődőbb, nyitottabb, elfogadóbb, megengedőbb, gondolkodóbb, stb… Több, mert többet akar. Válaszokat akar a kérdésekre. A saját kérdéseire. Azokra a kérdésekre, melyek önmagában merülnek fel. Felmerül, mert van rá ideje, és van hozzá tere…
Annak van ideje, hogy belül magadban mindent megkérdőjelezz! A kijelentő mondataid végére most kérdőjelet kell tenned! Fel kell tenned magadban, magadnak a kérdéseket. Le kell ülnöd, behunynod a szemedet, és elengedni végre a tudót, látót, megmondót, tanítót, az Én-t, és hagyni, hogy megszülethessen az a valami vagy valaki, aki mindezen minőségek mögött megbújik…
Letisztulás…Újjászületés…Születés…egy új minőségben.
Mindannyian a szülőcsatornában vagyunk, és többen elakadtak… hallod a hangjukat, sírnak, kiabálnak…
Hallod? Akkor te már kint vagy… de az is lehet, hogy a saját hangodat hallod, mint egy visszhangot…
Halál-születés-élet. Valaminek meg kell halnia ahhoz, hogy egy új minőségben megszülethess! Mi az amit most ezért elengedsz? S ha elengedted az új minőségben mit teremtesz? Teremtésed büszkeséged lesz, vagy elrejted? Ki az aki teremti? Még mindig te vagy?
A Letisztulás ideje elérkezett… teremtsetek újat a régi helyett!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta