Lassan, de biztosan véget ér a nyár. Megváltozott körülöttünk már a világ. Rövidebbek a nappalok, hidegebbek az éjszakák. Színesednek a levelek a fán, hajnalban párás, nedves a táj. Véget ér egy évszak, véget ér a nyár. Megváltoztak a fényviszonyok, és ennek köszönhetően mindent másként láthatunk már…
Másként láthatjuk, ha akarjuk. Ha akarjuk egyáltalán látni azt amit csinálunk. Vagy látni azt, amit kapunk, esetleg adunk. Látni az összefüggéseket, és a lényeget. Azt, hogy mi-miért történik, valamilyen helyzetbe miért kerülünk bele, vagy miért pont az lesz a vége. Most, hogy a nyár fényéhez tartozó minőségek már nem vakítanak el, most megláthatod újra a lényeget.
Ha szeretnél, ha akarsz, most valódi válaszokat találhatsz. Valódi és válasz… Mi a valódi? Valódi az lehet, ami tartós, ami értékes minden korban, időben. Valódi az lehet, ami mindannyiunknak, minden embernek értékes, például a szeretet.
Válaszok… ahhoz, hogy választ kapjunk, kérdeznünk kell. Fel kell tennünk a kérdéseinket önmagunknak, és a Mindenségnek. Ahhoz, hogy ezt meg merjük tenni, bátornak kell lenni, mert ha kérdésedet felteszed, válaszodat megleled, felismerheted, megélheted.
Van olyan helyzet, és vannak olyan emberek, akik nem kérdeznek, mert félnek. Rettegnek attól, hogy kérdezzenek. Nekik a válaszok kódoltan érkeznek. Egy-egy élethelyzet mutatja meg a választ a fel nem tett kérdésre. Mert hiszed vagy sem, de a választ sokszor kérdések nélkül is megkapjuk, hogy fejlődhessünk, és tanulhassunk belőle. Most ennek van az ideje. Válaszokat kapunk, válaszok érkeznek. A feltett vagy fel nem tett kérdéseinkre.
Ki mint vet, úgy arat… emlékszel erre a törvényszerűségre?
Most azt tapasztalhatjuk meg, amit az elmúlt 10 évben tettünk, beérett annak a gyümölcse, vagy azt is mondhatjuk, hogy most érkezett meg a válasz, az akkor feltett kérdésre. Te mit tapasztalsz? Elégedett vagy a válaszokkal, vagy szeretnél mást, többet, jobbat kapni? Szeretnél valódi választ arra a kérdésre, hogy :Miért megint pont veled történt meg?
Kérdezz! Tedd fel a kérdést magadnak, Lelkednek, Istennek, és engedd, hogy a válasz megérkezzen, és fogadd be! Fogadd be, hogy megérthesd, és ha úgy döntesz, megváltoztathasd a “vetésedet”. Tudod, itt az őszi vetés ideje. S amit most elvetsz, abból kel ki tavaszra az új élet, életed.
Lehetséges változni, és változtatni, hogy az életed, az életünk jobb legyen. Megteheted, hogy többet, sokat adsz másoknak, és ezzel magadnak is jó dolgokat teremtesz.
Valódi választ szeretnél?
–Hol vagyok most?
-Mit csinálok?
-Miért teszem?
Ezek a jó kérdések. Ezeket tedd fel, időről-időre.
… a válasz ha VALÓDI lesz, valahogy így hangzik majd:
– A saját életedben állsz, a saját helyeden, ott ahol most kell lenned.
– Tapasztalsz, tanulsz, fejlődsz éppen.
– Miért teszed? – Talán azért, hogy egyszer majd emlékezhess… Önmagadra, az indulásra, a megtett útra, az ígéretre amit magadnak tettél egyszer…
S hogy mi az ígéret? Erre neked kell emlékezned. Most annak van az ideje, hogy feltedd a kérdéseidet, meghalld, meglásd a válaszokat, és befogadd az életedbe.
Amikor úgy érzed, hogy az életed nehéz… adj még többet! Javaidból, lehetőségeidből, magadból—MAGODBÓL—és tudd, egyszer majd kikel, szárba szökken, virágba borul, és bőséges terméssel ajándékoz meg. Ha elveted, ha gondját viseled.
Vetés vagy aratás… most talán mindkettőnek itt van az ideje.
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta