Látom, hogy sajnálod mindazt amit meg kellett élnem, és érzem, hogy együtt érzel velem. Itt állsz mellettem. Hallom a hangod, érzékellek. Érzem a tehetetlenségeddel körbeölelt aggodalmat. Talán rajtad keresztül érzem igazán, hogy milyen nagy bajban van most a Lelkem… Én magam, talán most csak veszem észre, hiszen nekem mindez természetes. Megszoktam már, hogy így mennek … More A múltamtól nem tudsz megmenteni…

Olyan nagyon messze vagy…alig látlak. Beszélek hozzád, és te bólogatsz, de szemedben látom, hogy nem hallod hangomat. Hívlak, szólítalak… Kereslek, hogy hol vagy. Magadban kereslek, az elmesélt történetekben, a múltban, a régi világodban, a régi otthonodban. Mintha vendégségbe hívtál volna. Ahogy beszélsz, olyan mintha lépésről-lépésre közelebb kerülhetnék a te valóságodba. Szinte kifogástalan a kirakat, amit … More Gyere vissza!

Azt mondod, hogy elvesztél, nem találod a helyed. Panaszkodsz, hogy megváltozott minden. Már semmibe nem kezdesz bele, csak sodródsz a mindennapok sűrűjében. Nincs kedved, erőd, minden nehéz lett. Kihívássá vált a mindennapi élet. Nincsenek már saját döntések, elfogytak a kötelékek. Egyedül maradtál, és ebben az egyedüllétben nem találsz értelmet. Mondhatnám, hogy mindennapos megélés, hiszen ha … More Hittel a szívedben…