Mikor múlt el az a perc ami számított?

Vannak helyzetek, és emberek, akiket, amiket kérdés nélkül érdemes elengedni, vagy neked kell továbblépni. Egyszer a benned élő harcosnak is fel kell ébredni… vannak csaták amiket szükségtelen megvívni. Nem kell önmagadat feladni, érzéseidről, igazságodról, szabadságodról lemondani, nem kell neked a valakinek lenni. Tudod, a valaki az, aki a végén mindig veszít. Nézz körül! Egyáltalán megéri? A többieknek számít? Számítasz te magad nekik? Szerinted látnak, fontos vagy nekik?

Körülnézek, és nem látok mást csak romba dőlt életeket, elveszett embereket, üres tekinteteket. Már nem keresnek, nem kérdeznek, nem akarnak, nem álmodnak, nem harcolnak, nem kérnek számon, nem mondják meg hogyan tedd, vagy ne tedd meg. Már nem érdekli semmi, valami elmúlt. Eltűnt a lényeg.

Egyetlen kérdést szeretnék csupán feltenni, de azt is csak a hozzám legközelebb állóknak: Neked mikor múlt el az a perc, ami számított? De amikor feltenném, nem jön ki hang a számon. Előre tudom, hogy nincs rá válaszod. Üveges tekintettel néznél rám, és azt felelnéd: Nem tudom.

És most sírsz, zokogsz, mert most először érzed azt, hogy valóban elmúlt. Elmúlt az a perc, pillanat, amikor valaki, valami számított, és helyette itt maradt a senki, és semmi nem számít. Ez nem fáj, nem fontos. Az idő is csak telik.

Szeretnék segíteni…szeretnélek a földről felemelni.

Engedd megtörténni! Akarj emlékezni! Keresd magadban a pillanatot, ami még számított.

Keresd meg azt az önmagadat, aki még tudta, akarta önmagát adni, úgy, ahogy éppen volt. Nincs semmi másod, csak magad vagy, magadnak, ez az összes valódi vagyonod. Amikor nem magadat adod, mindenedet eltékozlod. Ha nem a Leked legmélyéről jön amit csinálsz, üressé válsz. Ha nem magadat adod, elveszel, és veled együtt elveszik mindenki, és minden ami fontos. Még a pillanat is, ami eddig számított.

Hidd el, neked sincs semmi másod, mint te magad-magadnak, az aki vagy, és mindaz, amit mondani, üzenni akarsz a többi embernek. Üzenetedet sokféle módon közvetítheted, a lényeg, hogy megtedd. Élj úgy, hogy rád figyeljenek, és amikor megtörténik, mondd el azt, amit csak te tudsz elmondani nekik. Bármi is történjen, neked nem kell szégyenkezned, és nem kell foglalkoznod vele, hogy miért figyelnek rád. Neked csak tenni kell a saját dolgodat, mondod, amit mondani kell.

Nem számít hányan hallják meg, nem számít, hogy meddig figyelnek, nem számít, hogy szerintük értékes-e. Csak az számít, hogy az a hang, a te hangod megszólaljon végre, mert benne egy Angyal hangja szólal meg.

Végtelen szeretettel: Váradi Andrea

www.talentumok.com 



Kategóriák:Lélekébresztő

%d blogger ezt kedveli: